Szerző: Giacinto Gaudenzi
Grafikus: Giacinto Gaudenzi
Lapok száma: 8 lap, laponként három arkánum (24)
Megjelenés éve: 1994
Példányszám: 99 példány, arab számokkal számozva, 10 példány - amelyet a művész saját kezűleg akvarellel színezett - arab számokkal számozva, valamint 10 kereskedelmi forgalomba nem kerülő példány, római számokkal számozva. Összesen 119 példány.
Filozófiai irányzat: Erotika, 1001 éjszaka meséi, Arab
Kiadó: Ideogramma Arte Editoriale
Referencia könyv: N/A
Kártyák mérete: 35 cm x 25 cm x 0,46 mm
Nyomdai technológia: 24 aquatinta nyomat, mélynyomó technikával nyomtatták 300 g/m²-es Hahnemühle papírra
A művészről
Giacinto Gaudenzi 1945-ben született Cattolicában. Tanulmányait az urbinoi Istituto Statale d’Arte intézményben végezte, majd pályája elején animációval, reklámgrafikával és képregénnyel foglalkozott. Az 1970-es évek végétől az olasz képregényművészet ismert alkotói közé került; többek között Enzo Biagi nagyszabású Storia d’Italia a fumetti sorozatán is dolgozott. Művészetére egyaránt jellemző a klasszikus rajztudás, a rendkívüli részletgazdagság és a történeti környezetek iránti érzékenység.
Gaudenzi munkássága azonban messze túlmutat a képregényen. Illusztrátorként és sokszorosító grafikusként különösen vonzották azok a témák, amelyekben történelem, mítosz, erotika és fantasztikum kapcsolódhatott össze. Tarot-sorozataiban a hagyományos arkánumokat nem egyszerűen újrarajzolta, hanem mindig egy önálló kulturális világba helyezte át. Így született meg többek között a Dürer képi örökségét feldolgozó tarotja, a Boccaccio világára épülő Tarocchi del Decamerone, valamint 1994-ben az I Tarocchi delle Mille e una Notte.
A műről:
Az Ezeregyéjszaka Tarotjában Gaudenzi egyik legjellegzetesebb alkotói módszere figyelhető meg. A tarot archetipikus szerkezetét az orientalista képzelet, az erotikus groteszk és az Ezeregyéjszaka meseszerű brutalitása tölti meg. A figurák egyszerre színháziasak, érzékiek és karikaturisztikusak, miközben az aquatinta technika sötét tónusai különös, archaikus atmoszférát kölcsönöznek nekik. A sorozat ezért nem pusztán tarotként, hanem önálló grafikai ciklusként is értelmezhető.
Gaudenzi később fokozatosan visszavonult az alkalmazott grafikától, és figyelme egyre inkább az oktatás felé fordult. Művészi hitvallásának középpontjában mindvégig az a gondolat állt, hogy a technikai tudás önmagában nem elegendő: az igazán jó képnek képesnek kell lennie arra, hogy csodálkozást váltson ki a nézőből.
AZ EZEREGYÉJSZAKA TAROTJA
Doboz
24 aquatinta Giacinto Gaudenzi alkotásában
"Ebből a rendkívül ritka, 1994-ben, Torinóban az Ideogramma Arte Editoriale által kiadott műből szerencsés módon sikerült előkerítenünk 60 eladatlan példányt.
Mindegyik példány Giacinto Gaudenzi 24 metszetét tartalmazza, amelyek 8 különálló lapra vannak nyomtatva, számozás és aláírás nélkül.
Mivel nem tudjuk, hogy az eredeti 99 példányból mely sorszámú darabokat vásárolták meg, a megmaradt példányokat most ismét hozzáférhetővé tesszük úgy, hogy 1-től 60-ig újraszámozzuk őket – kizárólag a kolofonban –, és a sorszámhoz hozzáadjuk az „A” betűt, hogy megkülönböztethetők legyenek a korábban már értékesített példányoktól.
Torino, 2025. május 29.
Példányszám: 01/A"
Luciano Spadanuda tanulmánya
AZ EZEREGYÉJSZAKA TAROTJA eredeti előlapja
24 aquatinta Giacinto Gaudenzi alkotásában
Bevezető szöveg: Luciano Spadanuda
Művészeti vezető: Pietro Alligo
Mélynyomó sajtón történő nyomtatás: Angelo Bezze
Ideogramma Arte Editoriale, Torino
1994. december
Dzsinn, Mágus, Mágusnő
Mágusnő
Remete, Szerencs, Erő
Szerencse
Szeretők, Diadalszekér, Igazság
Igazság
Hold, Nap, Végítélet
Nap
Világ, Eunuk, Ifjú
Ifjú
